vezércsel
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
vezércsel (plural vezércselek)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | vezércsel | vezércselek |
| accusative | vezércselt | vezércseleket |
| dative | vezércselnek | vezércseleknek |
| instrumental | vezércsellel | vezércselekkel |
| causal-final | vezércselért | vezércselekért |
| translative | vezércsellé | vezércselekké |
| terminative | vezércselig | vezércselekig |
| essive-formal | vezércselként | vezércselekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vezércselben | vezércselekben |
| superessive | vezércselen | vezércseleken |
| adessive | vezércselnél | vezércseleknél |
| illative | vezércselbe | vezércselekbe |
| sublative | vezércselre | vezércselekre |
| allative | vezércselhez | vezércselekhez |
| elative | vezércselből | vezércselekből |
| delative | vezércselről | vezércselekről |
| ablative | vezércseltől | vezércselektől |
| non-attributive possessive - singular |
vezércselé | vezércseleké |
| non-attributive possessive - plural |
vezércseléi | vezércselekéi |
| Possessive forms of vezércsel | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | vezércselem | vezércseleim |
| 2nd person sing. | vezércseled | vezércseleid |
| 3rd person sing. | vezércsele | vezércselei |
| 1st person plural | vezércselünk | vezércseleink |
| 2nd person plural | vezércseletek | vezércseleitek |
| 3rd person plural | vezércselük | vezércseleik |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- vezércsel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN