Jump to content

üvölt

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

An onomatopoeia + -ölt (instantaneous suffix).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈyvølt]
  • Hyphenation: üvölt
  • Rhymes: -ølt

Verb

[edit]

üvölt

  1. (transitive) to howl, to scream, to yell, to roar
    üvölt fájdalmábanto scream with pain

Conjugation

[edit]
Conjugation of üvölt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. üvöltök üvöltesz üvölt üvöltünk üvöltötök üvöltenek
def. üvöltöm üvöltöd üvölti üvöltjük üvöltitek üvöltik
2nd obj üvöltelek
past indef. üvöltöttem üvöltöttél üvöltött üvöltöttünk üvöltöttetek üvöltöttek
def. üvöltöttem üvöltötted üvöltötte üvöltöttük üvöltöttétek üvöltötték
2nd obj üvöltöttelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. üvölteni fog.
archaic
preterite
indef. üvölték üvöltél üvölte üvölténk üvöltétek üvöltének
def. üvöltém üvöltéd üvölté üvölténk üvöltétek üvölték
2nd obj üvöltélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. üvölt vala, üvöltött vala/volt.
archaic future indef. üvöltendek üvöltendesz üvöltend üvöltendünk üvöltendetek üvöltendenek
def. üvöltendem üvöltended üvöltendi üvöltendjük üvöltenditek üvöltendik
2nd obj üvöltendelek
condi­tional pre­sent indef. üvöltenék üvöltenél üvöltene üvöltenénk üvöltenétek üvöltenének
def. üvölteném üvöltenéd üvöltené üvöltenénk
(or üvöltenők)
üvöltenétek üvöltenék
2nd obj üvöltenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. üvöltött volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. üvöltsek üvölts or
üvöltsél
üvöltsön üvöltsünk üvöltsetek üvöltsenek
def. üvöltsem üvöltsd or
üvöltsed
üvöltse üvöltsük üvöltsétek üvöltsék
2nd obj üvöltselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. üvöltött légyen
infinitive üvölteni üvöltenem üvöltened üvöltenie üvöltenünk üvöltenetek üvölteniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
üvöltés üvöltő üvöltött üvöltendő üvöltve (üvöltvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of üvölt
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. üvölthetek üvölthetsz üvölthet üvölthetünk üvölthettek üvölthetnek
def. üvölthetem üvöltheted üvöltheti üvölthetjük üvölthetitek üvölthetik
2nd obj üvölthetlek
past indef. üvölthettem üvölthettél üvölthetett üvölthettünk üvölthettetek üvölthettek
def. üvölthettem üvölthetted üvölthette üvölthettük üvölthettétek üvölthették
2nd obj üvölthettelek
archaic
preterite
indef. üvöltheték üvölthetél üvölthete üvöltheténk üvölthetétek üvölthetének
def. üvölthetém üvölthetéd üvöltheté üvöltheténk üvölthetétek üvöltheték
2nd obj üvölthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. üvölthet vala, üvölthetett vala/volt.
archaic future indef. üvölthetendek
or üvöltandhatok
üvölthetendesz
or üvöltandhatsz
üvölthetend
or üvöltandhat
üvölthetendünk
or üvöltandhatunk
üvölthetendetek
or üvöltandhattok
üvölthetendenek
or üvöltandhatnak
def. üvölthetendem
or üvöltandhatom
üvölthetended
or üvöltandhatod
üvölthetendi
or üvöltandhatja
üvölthetendjük
or üvöltandhatjuk
üvölthetenditek
or üvöltandhatjátok
üvölthetendik
or üvöltandhatják
2nd obj üvölthetendelek
or üvöltandhatlak
condi­tional pre­sent indef. üvölthetnék üvölthetnél üvölthetne üvölthetnénk üvölthetnétek üvölthetnének
def. üvölthetném üvölthetnéd üvölthetné üvölthetnénk
(or üvölthetnők)
üvölthetnétek üvölthetnék
2nd obj üvölthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. üvölthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. üvölthessek üvölthess or
üvölthessél
üvölthessen üvölthessünk üvölthessetek üvölthessenek
def. üvölthessem üvölthesd or
üvölthessed
üvölthesse üvölthessük üvölthessétek üvölthessék
2nd obj üvölthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. üvölthetett légyen
infinitive (üvölthetni) (üvölthetnem) (üvölthetned) (üvölthetnie) (üvölthetnünk) (üvölthetnetek) (üvölthetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
üvölthető üvölthetetlen (üvölthetve / üvölthetvén)

Derived terms

[edit]

(With verbal prefixes):

References

[edit]
  1. ^ üvölt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • üvölt in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.