जतु

Sanskrit

Etymology

From Proto-Indo-Aryan *ȷ́átu, from Proto-Indo-Iranian *ǰátu, from Proto-Indo-European *gʷétu (“resin, gum”).

Cognate with Persian ژد (žad, “gum”), Scottish Gaelic bìth, Gaulish *bitu (whence Latin bitumen), Old English cwidu (whence English cud).

Pronunciation

• (Vedic) IPA^(key): /d͡ʑɐ́.tu/
• (Classical) IPA^(key): /ˈd͡ʑɐ.t̪u/

Noun

जतु • (játu) n

1. lac
2. gum
3. resin
4. rubber

Declension

Neuter u-stem declension of जतु (játu)
	Singular	Dual	Plural
Nominative	जतु játu	जतुनी játunī	जतूनि / जतु¹ / जतू¹ játūni / játu¹ / játū¹
Vocative	जतु / जतो játu / játo	जतुनी játunī	जतूनि / जतु¹ / जतू¹ játūni / játu¹ / játū¹
Accusative	जतु játu	जतुनी játunī	जतूनि / जतु¹ / जतू¹ játūni / játu¹ / játū¹
Instrumental	जतुना / जत्वा¹ játunā / játvā¹	जतुभ्याम् játubhyām	जतुभिः játubhiḥ
Dative	जतुने / जतवे¹ / जत्वे¹ játune / játave¹ / játve¹	जतुभ्याम् játubhyām	जतुभ्यः játubhyaḥ
Ablative	जतुनः / जतोः¹ / जत्वः¹ játunaḥ / játoḥ¹ / játvaḥ¹	जतुभ्याम् játubhyām	जतुभ्यः játubhyaḥ
Genitive	जतुनः / जतोः¹ / जत्वः¹ játunaḥ / játoḥ¹ / játvaḥ¹	जतुनोः játunoḥ	जतूनाम् játūnām
Locative	जतुनि / जतौ¹ játuni / játau¹	जतुनोः játunoḥ	जतुषु játuṣu
Notes	¹Vedic

Descendants

• Dardic:
  • Kashmiri: زَو (zav)
• Magadhi Prakrit:
  • Bengali: জউ (jou, “lac”)
  • Odia: ଜଉ (jôu, “lac”)
• Maharastri Prakrit: 𑀚𑀉 (jaü)
• Pali: jatu