erdős

See also: Erdős

Hungarian

Etymology

erdő +‎ -s (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛrdøːʃ]
• Hyphenation: er‧dős

Adjective

erdős (comparative erdősebb, superlative legerdősebb)

1. forested, wooded (covered in forest)

   Egy erdős területen laktunk. ― We lived in a wooded area.

Declension

Inflection of erdős
	singular	plural
nominative	erdős	erdősek
accusative	erdőst erdőset	erdőseket
dative	erdősnek	erdőseknek
instrumental	erdőssel	erdősekkel
causal-final	erdősért	erdősekért
translative	erdőssé	erdősekké
terminative	erdősig	erdősekig
essive-formal	erdősként	erdősekként
essive-modal	—	—
inessive	erdősben	erdősekben
superessive	erdősön	erdőseken
adessive	erdősnél	erdőseknél
illative	erdősbe	erdősekbe
sublative	erdősre	erdősekre
allative	erdőshöz	erdősekhez
elative	erdősből	erdősekből
delative	erdősről	erdősekről
ablative	erdőstől	erdősektől
non-attributive possessive - singular	erdősé	erdőseké
non-attributive possessive - plural	erdőséi	erdősekéi