fotogén
See also: fotogen
Hungarian
Etymology
From German fotogen (“photogenic”).[1]
Pronunciation
Adjective
fotogén (comparative fotogénebb, superlative legfotogénebb)
- photogenic (looking good when photographed)
Declension
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | fotogén | fotogének |
| accusative | fotogént | fotogéneket |
| dative | fotogénnek | fotogéneknek |
| instrumental | fotogénnel | fotogénekkel |
| causal-final | fotogénért | fotogénekért |
| translative | fotogénné | fotogénekké |
| terminative | fotogénig | fotogénekig |
| essive-formal | fotogénként | fotogénekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | fotogénben | fotogénekben |
| superessive | fotogénen | fotogéneken |
| adessive | fotogénnél | fotogéneknél |
| illative | fotogénbe | fotogénekbe |
| sublative | fotogénre | fotogénekre |
| allative | fotogénhez | fotogénekhez |
| elative | fotogénből | fotogénekből |
| delative | fotogénről | fotogénekről |
| ablative | fotogéntől | fotogénektől |
| non-attributive possessive - singular |
fotogéné | fotogéneké |
| non-attributive possessive - plural |
fotogénéi | fotogénekéi |
References
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN