gyökerű

Hungarian

Etymology

gyökér (“root”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɟøkɛryː]
• Hyphenation: gyö‧ke‧rű

Adjective

gyökerű (not comparable)

1. -rooted (having a specified root)

   csomós gyökerű növény ― knotty-rooted plant

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	gyökerű	gyökerűek
accusative	gyökerűt	gyökerűeket
dative	gyökerűnek	gyökerűeknek
instrumental	gyökerűvel	gyökerűekkel
causal-final	gyökerűért	gyökerűekért
translative	gyökerűvé	gyökerűekké
terminative	gyökerűig	gyökerűekig
essive-formal	gyökerűként	gyökerűekként
essive-modal	—	—
inessive	gyökerűben	gyökerűekben
superessive	gyökerűn	gyökerűeken
adessive	gyökerűnél	gyökerűeknél
illative	gyökerűbe	gyökerűekbe
sublative	gyökerűre	gyökerűekre
allative	gyökerűhöz	gyökerűekhez
elative	gyökerűből	gyökerűekből
delative	gyökerűről	gyökerűekről
ablative	gyökerűtől	gyökerűektől
non-attributive possessive - singular	gyökerűé	gyökerűeké
non-attributive possessive - plural	gyökerűéi	gyökerűekéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú