kézenfekvő

Hungarian

Etymology

From kézen (“on hand”) +‎ fekvő (“lying”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkeːzɛɱfɛkvøː]
• Hyphenation: ké‧zen‧fek‧vő
• Rhymes: -vøː

Adjective

kézenfekvő (comparative kézenfekvőbb, superlative legkézenfekvőbb)

1. obvious, evident, apparent

   Synonyms: nyilvánvaló, természetes, magától értetődő

Declension

Inflection of kézenfekvő
	singular	plural
nominative	kézenfekvő	kézenfekvők kézenfekvőek
accusative	kézenfekvőt	kézenfekvőket kézenfekvőeket
dative	kézenfekvőnek	kézenfekvőknek kézenfekvőeknek
instrumental	kézenfekvővel	kézenfekvőkkel kézenfekvőekkel
causal-final	kézenfekvőért	kézenfekvőkért kézenfekvőekért
translative	kézenfekvővé	kézenfekvőkké kézenfekvőekké
terminative	kézenfekvőig	kézenfekvőkig kézenfekvőekig
essive-formal	kézenfekvőként	kézenfekvőkként kézenfekvőekként
essive-modal	—	—
inessive	kézenfekvőben	kézenfekvőkben kézenfekvőekben
superessive	kézenfekvőn	kézenfekvőkön kézenfekvőeken
adessive	kézenfekvőnél	kézenfekvőknél kézenfekvőeknél
illative	kézenfekvőbe	kézenfekvőkbe kézenfekvőekbe
sublative	kézenfekvőre	kézenfekvőkre kézenfekvőekre
allative	kézenfekvőhöz	kézenfekvőkhöz kézenfekvőekhez
elative	kézenfekvőből	kézenfekvőkből kézenfekvőekből
delative	kézenfekvőről	kézenfekvőkről kézenfekvőekről
ablative	kézenfekvőtől	kézenfekvőktől kézenfekvőektől
non-attributive possessive - singular	kézenfekvőé	kézenfekvőké kézenfekvőeké
non-attributive possessive - plural	kézenfekvőéi	kézenfekvőkéi kézenfekvőekéi

Further reading

• kézenfekvő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN