nyilvánvaló

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nyilván +‎ való

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈɲilvaːɱvɒloː/
  • Hyphenation: nyil‧ván‧va‧ló

Adjective[edit]

nyilvánvaló (comparative nyilvánvalóbb, superlative legnyilvánvalóbb)

  1. obvious (easily discovered or understood; self-explanatory)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nyilvánvaló nyilvánvalók
accusative nyilvánvalót nyilvánvalókat
dative nyilvánvalónak nyilvánvalóknak
instrumental nyilvánvalóval nyilvánvalókkal
causal-final nyilvánvalóért nyilvánvalókért
translative nyilvánvalóvá nyilvánvalókká
terminative nyilvánvalóig nyilvánvalókig
essive-formal nyilvánvalóként nyilvánvalókként
essive-modal
inessive nyilvánvalóban nyilvánvalókban
superessive nyilvánvalón nyilvánvalókon
adessive nyilvánvalónál nyilvánvalóknál
illative nyilvánvalóba nyilvánvalókba
sublative nyilvánvalóra nyilvánvalókra
allative nyilvánvalóhoz nyilvánvalókhoz
elative nyilvánvalóból nyilvánvalókból
delative nyilvánvalóról nyilvánvalókról
ablative nyilvánvalótól nyilvánvalóktól
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nyilvánvaló nyilvánvalóak
accusative nyilvánvalót nyilvánvalóakat
dative nyilvánvalónak nyilvánvalóaknak
instrumental nyilvánvalóval nyilvánvalóakkal
causal-final nyilvánvalóért nyilvánvalóakért
translative nyilvánvalóvá nyilvánvalóakká
terminative nyilvánvalóig nyilvánvalóakig
essive-formal nyilvánvalóként nyilvánvalóakként
essive-modal
inessive nyilvánvalóban nyilvánvalóakban
superessive nyilvánvalón nyilvánvalóakon
adessive nyilvánvalónál nyilvánvalóaknál
illative nyilvánvalóba nyilvánvalóakba
sublative nyilvánvalóra nyilvánvalóakra
allative nyilvánvalóhoz nyilvánvalóakhoz
elative nyilvánvalóból nyilvánvalóakból
delative nyilvánvalóról nyilvánvalóakról
ablative nyilvánvalótól nyilvánvalóaktól

Derived terms[edit]