nyilvánvaló

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nyilván +‎ való

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲilvaːɱvɒloː]
  • Hyphenation: nyil‧ván‧va‧ló
  • Rhymes: -loː

Adjective[edit]

nyilvánvaló (comparative nyilvánvalóbb, superlative legnyilvánvalóbb)

  1. obvious (easily discovered or understood; self-explanatory)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nyilvánvaló nyilvánvalók
accusative nyilvánvalót nyilvánvalókat
dative nyilvánvalónak nyilvánvalóknak
instrumental nyilvánvalóval nyilvánvalókkal
causal-final nyilvánvalóért nyilvánvalókért
translative nyilvánvalóvá nyilvánvalókká
terminative nyilvánvalóig nyilvánvalókig
essive-formal nyilvánvalóként nyilvánvalókként
essive-modal
inessive nyilvánvalóban nyilvánvalókban
superessive nyilvánvalón nyilvánvalókon
adessive nyilvánvalónál nyilvánvalóknál
illative nyilvánvalóba nyilvánvalókba
sublative nyilvánvalóra nyilvánvalókra
allative nyilvánvalóhoz nyilvánvalókhoz
elative nyilvánvalóból nyilvánvalókból
delative nyilvánvalóról nyilvánvalókról
ablative nyilvánvalótól nyilvánvalóktól
non-attributive
possessive - singular
nyilvánvalóé nyilvánvalóké
non-attributive
possessive - plural
nyilvánvalóéi nyilvánvalókéi
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative nyilvánvaló nyilvánvalóak
accusative nyilvánvalót nyilvánvalóakat
dative nyilvánvalónak nyilvánvalóaknak
instrumental nyilvánvalóval nyilvánvalóakkal
causal-final nyilvánvalóért nyilvánvalóakért
translative nyilvánvalóvá nyilvánvalóakká
terminative nyilvánvalóig nyilvánvalóakig
essive-formal nyilvánvalóként nyilvánvalóakként
essive-modal
inessive nyilvánvalóban nyilvánvalóakban
superessive nyilvánvalón nyilvánvalóakon
adessive nyilvánvalónál nyilvánvalóaknál
illative nyilvánvalóba nyilvánvalóakba
sublative nyilvánvalóra nyilvánvalóakra
allative nyilvánvalóhoz nyilvánvalóakhoz
elative nyilvánvalóból nyilvánvalóakból
delative nyilvánvalóról nyilvánvalóakról
ablative nyilvánvalótól nyilvánvalóaktól
non-attributive
possessive - singular
nyilvánvalóé nyilvánvalóaké
non-attributive
possessive - plural
nyilvánvalóéi nyilvánvalóakéi

Derived terms[edit]