természetes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

természet +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛrmeːsɛtɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: ter‧mé‧sze‧tes

Adjective[edit]

természetes (comparative természetesebb, superlative legtermészetesebb)

  1. natural (not artificial)

Declension[edit]

Inflection of természetes
singular plural
nominative természetes természetesek
accusative természeteset
természetest
természeteseket
dative természetesnek természeteseknek
instrumental természetessel természetesekkel
causal-final természetesért természetesekért
translative természetessé természetesekké
terminative természetesig természetesekig
essive-formal természetesként természetesekként
essive-modal
inessive természetesben természetesekben
superessive természetesen természeteseken
adessive természetesnél természeteseknél
illative természetesbe természetesekbe
sublative természetesre természetesekre
allative természeteshez természetesekhez
elative természetesből természetesekből
delative természetesről természetesekről
ablative természetestől természetesektől

Antonyms[edit]

Derived terms[edit]