körzetéi

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

körzet +‎ -éi (non-attributive possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkørzɛteːji]
  • Hyphenation: kör‧ze‧téi

Noun

[edit]

körzetéi

  1. non-attributive possessive plural of körzet

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative körzetéi
accusative körzetéit
dative körzetéinek
instrumental körzetéivel
causal-final körzetéiért
translative körzetéivé
terminative körzetéiig
essive-formal körzetéiként
essive-modal
inessive körzetéiben
superessive körzetéin
adessive körzetéinél
illative körzetéibe
sublative körzetéire
allative körzetéihez
elative körzetéiből
delative körzetéiről
ablative körzetéitől
non-attributive
possessive - singular
non-attributive
possessive - plural