licitál

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German lizitieren, from Latin liceor (I bid for).[1] With the verb-forming suffix -ál.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈlit͡sitaːl]
  • Hyphenation: li‧ci‧tál

Verb[edit]

licitál

  1. (transitive) to bid (to make an offer in an auction)
    Synonyms: ráígér, felülígér
  2. (transitive, card games) to bid

Conjugation[edit]

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN