megfelel

Hungarian

Etymology

meg- +‎ felel

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkfɛlɛl]
• Hyphenation: meg‧fe‧lel

Verb

megfelel

1. (intransitive) to measure up, to suit
2. (intransitive) to correspond to

Conjugation

conjugation of megfelel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megfelelek	megfelelsz	megfelel	megfelelünk	megfeleltek	megfelelnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megfeleltem	megfeleltél	megfelelt	megfeleltünk	megfeleltetek	megfeleltek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. megfelelni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	megfelelék	megfelelél	megfelele	megfelelénk	megfelelétek	megfelelének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megfelel vala, megfelelt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megfelelendek	megfelelendesz	megfelelend	megfelelendünk	megfelelendetek	megfelelendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megfelelnék	megfelelnél	megfelelne	megfelelnénk	megfelelnétek	megfelelnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megfelelt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megfeleljek	megfelelj or megfeleljél	megfeleljen	megfeleljünk	megfeleljetek	megfeleljenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfelelt légyen
Infinitive	megfelelni		megfelelnem	megfelelned	megfelelnie	megfelelnünk	megfelelnetek	megfelelniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megfelelés		megfelelő	megfelelt	―	megfelelve (megfelelvén)

potential conjugation of megfelel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megfelelhetek	megfelelhetsz	megfelelhet	megfelelhetünk	megfelelhettek	megfelelhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	megfelelhettem	megfelelhettél	megfelelhetett	megfelelhettünk	megfelelhettetek	megfelelhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	megfelelheték	megfelelhetél	megfelelhete	megfelelheténk	megfelelhetétek	megfelelhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megfelelhet vala, megfelelhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megfelelhetendek or megfelelandhatok	megfelelhetendesz or megfelelandhatsz	megfelelhetend or megfelelandhat	megfelelhetendünk or megfelelandhatunk	megfelelhetendetek or megfelelandhattok	megfelelhetendenek or megfelelandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megfelelhetnék	megfelelhetnél	megfelelhetne	megfelelhetnénk	megfelelhetnétek	megfelelhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megfelelhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megfelelhessek	megfelelhess or megfelelhessél	megfelelhessen	megfelelhessünk	megfelelhessetek	megfelelhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfelelhetett légyen
Inf.	(megfelelhetni)		(megfelelhetnem)	(megfelelhetned)	(megfelelhetnie)	(megfelelhetnünk)	(megfelelhetnetek)	(megfelelhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(megfelelhetve / megfelelhetvén)

Derived terms

• megfelelés
• megfelelő