parkol

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

park +‎ -ol[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ ˈpɒrkol]
  • (file)
  • Hyphenation: par‧kol
  • Rhymes: -ol

Verb[edit]

parkol

  1. (transitive) to park (to bring something such as a vehicle to a halt or store in a specified place)
    Hol parkolod a kocsidat?Where do you park your car?
  2. (intransitive, of a vehicle) to be parked
    Itt nem szabad parkolni.You can't park here.
    • 1990, Róbert Hámori, Egérderby, Budapest: Eötvös Kiadó, →ISBN, OCLC 908924874, page 8:
      A dzsip a lépcsőháztól nem messze parkol, balra, ide tessékelnek be, a feszültség azért már oldódik, a rendőrök is érzik, tudják, nincs mitől tartaniuk, épp eléggé elfoglal engem a magam baja, nemhogy szökésre gondoljak.
      (please add an English translation of this quote)

Conjugation[edit]

Derived terms[edit]

(With verbal prefixes):

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN