rendelkezik

Hungarian

Etymology

rendel +‎ -kezik

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɛndɛlkɛzik]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ren‧del‧ke‧zik

Verb

rendelkezik

1. (intransitive) to have, to possess something (-val/-vel)

   Nagy vagyonnal rendelkezik. ― He/she has a large fortune.

2. (intransitive) to give orders about something, to direct or order something (to be done) (-ról/-ről or felől)
3. (intransitive) (of a law) to provide, to stipulate something (-ról/-ről or felől)
4. (intransitive) to dispose of or dispose over, to rule over something (felett (fölött))

Conjugation

conjugation of rendelkezik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rendelkezem or rendelkezek	rendelkezel	rendelkezik	rendelkezünk	rendelkeztek	rendelkeznek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	rendelkeztem	rendelkeztél	rendelkezett	rendelkeztünk	rendelkeztetek	rendelkeztek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. rendelkezni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	rendelkezék	rendelkezél	rendelkeze	rendelkezénk	rendelkezétek	rendelkezének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. rendelkezik vala, rendelkezett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	rendelkezendek	rendelkezendesz	rendelkezend	rendelkezendünk	rendelkezendetek	rendelkezendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rendelkeznék	rendelkeznél	rendelkezne	rendelkeznénk	rendelkeznétek	rendelkeznének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rendelkezett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rendelkezzek  or rendelkezzem	rendelkezz or rendelkezzél	rendelkezzen	rendelkezzünk	rendelkezzetek	rendelkezzenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rendelkezett légyen
Infinitive	rendelkezni		rendelkeznem	rendelkezned	rendelkeznie	rendelkeznünk	rendelkeznetek	rendelkezniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	rendelkezés		rendelkező	rendelkezett	rendelkezendő	rendelkezve (rendelkezvén)

potential conjugation of rendelkezik

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rendelkezhetek (or rendelkezhetem)	rendelkezhetsz	rendelkezhet	rendelkezhetünk	rendelkezhettek	rendelkezhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	rendelkezhettem	rendelkezhettél	rendelkezhetett	rendelkezhettünk	rendelkezhettetek	rendelkezhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	rendelkezheték	rendelkezhetél	rendelkezhete	rendelkezheténk	rendelkezhetétek	rendelkezhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. rendelkezhet vala, rendelkezhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	rendelkezhetendek or rendelkezandhatok	rendelkezhetendesz or rendelkezandhatsz	rendelkezhetend or rendelkezandhat	rendelkezhetendünk or rendelkezandhatunk	rendelkezhetendetek or rendelkezandhattok	rendelkezhetendenek or rendelkezandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rendelkezhetnék	rendelkezhetnél	rendelkezhetne	rendelkezhetnénk	rendelkezhetnétek	rendelkezhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rendelkezhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rendelkezhessek	rendelkezhess or rendelkezhessél	rendelkezhessen	rendelkezhessünk	rendelkezhessetek	rendelkezhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rendelkezhetett légyen
Inf.	(rendelkezhetni)		(rendelkezhetnem)	(rendelkezhetned)	(rendelkezhetnie)	(rendelkezhetnünk)	(rendelkezhetnetek)	(rendelkezhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(rendelkezhetve / rendelkezhetvén)

Derived terms

• rendelkezés