reszket

Hungarian

Etymology

From an unattested stem + -ket.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɛskɛt]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: resz‧ket
• Rhymes: -ɛt

Verb

reszket

1. (intransitive) to quiver, to tremble, to flutter

   Synonyms: remeg, rázkódik, rezeg, reng

Conjugation

conjugation of reszket

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	reszketek	reszketsz	reszket	reszketünk	reszkettek	reszketnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	reszkettem	reszkettél	reszketett	reszkettünk	reszkettetek	reszkettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. reszketni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	reszketék	reszketél	reszkete	reszketénk	reszketétek	reszketének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. reszket vala, reszketett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	reszketendek	reszketendesz	reszketend	reszketendünk	reszketendetek	reszketendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	reszketnék	reszketnél	reszketne	reszketnénk	reszketnétek	reszketnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. reszketett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	reszkessek	reszkess or reszkessél	reszkessen	reszkessünk	reszkessetek	reszkessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. reszketett légyen
Infinitive	reszketni		reszketnem	reszketned	reszketnie	reszketnünk	reszketnetek	reszketniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	reszketés		reszkető	reszketett	―	reszketve (reszketvén)

potential conjugation of reszket

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	reszkethetek	reszkethetsz	reszkethet	reszkethetünk	reszkethettek	reszkethetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	reszkethettem	reszkethettél	reszkethetett	reszkethettünk	reszkethettetek	reszkethettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	reszketheték	reszkethetél	reszkethete	reszketheténk	reszkethetétek	reszkethetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. reszkethet vala, reszkethetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	reszkethetendek or reszketandhatok	reszkethetendesz or reszketandhatsz	reszkethetend or reszketandhat	reszkethetendünk or reszketandhatunk	reszkethetendetek or reszketandhattok	reszkethetendenek or reszketandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	reszkethetnék	reszkethetnél	reszkethetne	reszkethetnénk	reszkethetnétek	reszkethetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. reszkethetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	reszkethessek	reszkethess or reszkethessél	reszkethessen	reszkethessünk	reszkethessetek	reszkethessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. reszkethetett légyen
Inf.	(reszkethetni)		(reszkethetnem)	(reszkethetned)	(reszkethetnie)	(reszkethetnünk)	(reszkethetnetek)	(reszkethetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(reszkethetve / reszkethetvén)

Derived terms

• reszketeg
• reszketés

 

(With verbal prefixes):

• megreszket

Further reading

• reszket in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN