sebez

Hungarian

Etymology

seb +‎ -ez

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃɛbɛz]
• Hyphenation: se‧bez
• Rhymes: -ɛz

Verb

sebez

1. (transitive) to hurt, wound, injure

Conjugation

conjugation of sebez

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	sebzek	sebzel	sebez	sebzünk	sebeztek	sebeznek
		Def.	sebzem	sebzed	sebzi	sebezzük	sebzitek	sebzik
		2nd-p. o.	sebezlek	―
	Past	Indef.	sebeztem	sebeztél	sebzett	sebeztünk	sebeztetek	sebeztek
		Def.	sebeztem	sebezted	sebezte	sebeztük	sebeztétek	sebezték
		2nd-p. o.	sebeztelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	sebeznék	sebeznél	sebezne	sebeznénk	sebeznétek	sebeznének
		Def.	sebezném	sebeznéd	sebezné	sebeznénk	sebeznétek	sebeznék
		2nd-p. o.	sebeznélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	sebezzek	sebezz or sebezzél	sebezzen	sebezzünk	sebezzetek	sebezzenek
		Def.	sebezzem	sebezd or sebezzed	sebezze	sebezzük	sebezzétek	sebezzék
		2nd-p. o.	sebezzelek	―
Infinitive	sebezni		sebeznem	sebezned	sebeznie	sebeznünk	sebeznetek	sebezniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			sebzés	sebző	sebzett	sebzendő	sebezve	sebezhet

Derived terms

• sebezhetetlen
• sebezhető
• sebzés

 

(With verbal prefixes):

• megsebez

Further reading

• sebez in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.