spórol

Hungarian

Etymology

From Bavarian sparen (“save up”) + -ol (verb-forming suffix). First attested in 1835.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃpoːrol]
• Hyphenation: spó‧rol

Verb

spórol

1. (transitive, intransitive, colloquial) to save, save up, economize

   Synonym: takarékoskodik

Conjugation

conjugation of spórol

Infinitive			spórolni
Past participle			spórolt
Present participle			spóroló
Future participle			spórolandó
Adverbial participle			spórolva
Potential			spórolhat
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	spórolok	spórolsz	spórol	spórolunk	spóroltok	spórolnak
		Definite	spórolom én téged/titeket spórollak	spórolod	spórolja	spóroljuk	spóroljátok	spórolják
	Past	Indefinite	spóroltam	spóroltál	spórolt	spóroltunk	spóroltatok	spóroltak
		Definite	spóroltam én téged/titeket spóroltalak	spóroltad	spórolta	spóroltuk	spóroltátok	spórolták
Conditional mood	Present	Indefinite	spórolnék	spórolnál	spórolna	spórolnánk	spórolnátok	spórolnának
		Definite	spórolnám én téged/titeket spórolnálak	spórolnád	spórolná	spórolnánk	spórolnátok	spórolnák
Subjunctive mood	Present	Indefinite	spóroljak	spórolj or spóroljál	spóroljon	spóroljunk	spóroljatok	spóroljanak
		Definite	spóroljam én téged/titeket spóroljalak	spórold or spóroljad	spórolja	spóroljuk	spóroljátok	spórolják
Conjugated infinitive			spórolnom	spórolnod	spórolnia	spórolnunk	spórolnotok	spórolniuk

Derived terms

• spórolás
• spórolós

(With verbal prefixes):

• megspórol
• összespórol