szeles

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: széles and szelés

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From szél (wind) +‎ -es (adjective-forming suffix).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛlɛʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: sze‧les
  • Rhymes: -ɛʃ

Adjective[edit]

szeles (comparative szelesebb, superlative legszelesebb)

  1. windy
    szeles időwindy weather
  2. (informal) rash, thoughtless

Declension[edit]

Inflection of szeles
singular plural
nominative szeles szelesek
accusative szelest
szeleset
szeleseket
dative szelesnek szeleseknek
instrumental szelessel szelesekkel
causal-final szelesért szelesekért
translative szelessé szelesekké
terminative szelesig szelesekig
essive-formal szelesként szelesekként
essive-modal
inessive szelesben szelesekben
superessive szelesen szeleseken
adessive szelesnél szeleseknél
illative szelesbe szelesekbe
sublative szelesre szelesekre
allative szeleshez szelesekhez
elative szelesből szelesekből
delative szelesről szelesekről
ablative szelestől szelesektől
non-attributive
possessive - singular
szelesé szeleseké
non-attributive
possessive - plural
szeleséi szelesekéi

Further reading[edit]

  • szeles in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN