tenyerű

Hungarian

Etymology

tenyér (“palm [of the hand]”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛɲɛryː]
• Hyphenation: te‧nye‧rű

Adjective

tenyerű (not comparable)

1. -palmed, with a …… palm or palms (having a specific kind of palm[s])

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	tenyerű	tenyerűek
accusative	tenyerűt	tenyerűeket
dative	tenyerűnek	tenyerűeknek
instrumental	tenyerűvel	tenyerűekkel
causal-final	tenyerűért	tenyerűekért
translative	tenyerűvé	tenyerűekké
terminative	tenyerűig	tenyerűekig
essive-formal	tenyerűként	tenyerűekként
essive-modal	—	—
inessive	tenyerűben	tenyerűekben
superessive	tenyerűn	tenyerűeken
adessive	tenyerűnél	tenyerűeknél
illative	tenyerűbe	tenyerűekbe
sublative	tenyerűre	tenyerűekre
allative	tenyerűhöz	tenyerűekhez
elative	tenyerűből	tenyerűekből
delative	tenyerűről	tenyerűekről
ablative	tenyerűtől	tenyerűektől
non-attributive possessive - singular	tenyerűé	tenyerűeké
non-attributive possessive - plural	tenyerűéi	tenyerűekéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú