befejezett

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

befejez +‎ -ett

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbɛfɛjɛzɛtː]
  • Hyphenation: be‧fe‧je‧zett
  • Rhymes: -ɛtː

Verb

[edit]

befejezett

  1. third-person singular indicative past indefinite of befejez

Participle

[edit]

befejezett

  1. past participle of befejez: finished, ended, complete

Adjective

[edit]

befejezett (not comparable)

  1. (grammar, of a tense or verb form) perfect (representing a completed action)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative befejezett befejezettek
accusative befejezettet befejezetteket
dative befejezettnek befejezetteknek
instrumental befejezettel befejezettekkel
causal-final befejezettért befejezettekért
translative befejezetté befejezettekké
terminative befejezettig befejezettekig
essive-formal befejezettként befejezettekként
essive-modal
inessive befejezettben befejezettekben
superessive befejezetten befejezetteken
adessive befejezettnél befejezetteknél
illative befejezettbe befejezettekbe
sublative befejezettre befejezettekre
allative befejezetthez befejezettekhez
elative befejezettből befejezettekből
delative befejezettről befejezettekről
ablative befejezettől befejezettektől
non-attributive
possessive - singular
befejezetté befejezetteké
non-attributive
possessive - plural
befejezettéi befejezettekéi

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]
  • befejezett in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • befejezett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).