disznó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
disznó

Etymology

[edit]

Borrowing from an Oghur language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries).[1] Compare Chuvash сысна (sysna, pig), Eastern Mari сӧсна (sösna, pig). Dialectal gyisznó retains an older form of the word.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈdisnoː]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: disz‧nó
  • Rhymes: -noː

Noun

[edit]

disznó (plural disznók)

  1. swine, pig (mammal)
    Synonym: (formal) sertés
  2. wild boar
  3. (card games, dated) ace
  4. (colloquial, archaic) inkblot (a blot of ink)
  5. (vulgar, referring to a man) pig, bastard (a contemptible, rude person)
  6. (vulgar, referring to a man) ribald (an obscene, indecent person)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative disznó disznók
accusative disznót disznókat
dative disznónak disznóknak
instrumental disznóval disznókkal
causal-final disznóért disznókért
translative disznóvá disznókká
terminative disznóig disznókig
essive-formal disznóként disznókként
essive-modal
inessive disznóban disznókban
superessive disznón disznókon
adessive disznónál disznóknál
illative disznóba disznókba
sublative disznóra disznókra
allative disznóhoz disznókhoz
elative disznóból disznókból
delative disznóról disznókról
ablative disznótól disznóktól
non-attributive
possessive - singular
disznóé disznóké
non-attributive
possessive - plural
disznóéi disznókéi
Possessive forms of disznó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. disznóm disznóim
2nd person sing. disznód disznóid
3rd person sing. disznója disznói
1st person plural disznónk disznóink
2nd person plural disznótok disznóitok
3rd person plural disznójuk disznóik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

Adjective

[edit]

disznó (comparative disznóbb, superlative legdisznóbb)

  1. (derogatory) obscene, indecent, ribald
  2. (colloquial, dated) awful, terrible
    disznó hőségterrible heat

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative disznó disznók
accusative disznót disznókat
dative disznónak disznóknak
instrumental disznóval disznókkal
causal-final disznóért disznókért
translative disznóvá disznókká
terminative disznóig disznókig
essive-formal disznóként disznókként
essive-modal
inessive disznóban disznókban
superessive disznón disznókon
adessive disznónál disznóknál
illative disznóba disznókba
sublative disznóra disznókra
allative disznóhoz disznókhoz
elative disznóból disznókból
delative disznóról disznókról
ablative disznótól disznóktól
non-attributive
possessive - singular
disznóé disznóké
non-attributive
possessive - plural
disznóéi disznókéi

References

[edit]
  1. ^ disznó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • disznó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • disznó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).