erkölcsös

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

erkölcs +‎ -ös

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛrkølt͡ʃøʃ]
  • Hyphenation: er‧köl‧csös
  • Rhymes: -øʃ

Adjective[edit]

erkölcsös (comparative erkölcsösebb, superlative legerkölcsösebb)

  1. moral, virtuous, ethical

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative erkölcsös erkölcsösek
accusative erkölcsöset erkölcsöseket
dative erkölcsösnek erkölcsöseknek
instrumental erkölcsössel erkölcsösekkel
causal-final erkölcsösért erkölcsösekért
translative erkölcsössé erkölcsösekké
terminative erkölcsösig erkölcsösekig
essive-formal erkölcsösként erkölcsösekként
essive-modal
inessive erkölcsösben erkölcsösekben
superessive erkölcsösön erkölcsöseken
adessive erkölcsösnél erkölcsöseknél
illative erkölcsösbe erkölcsösekbe
sublative erkölcsösre erkölcsösekre
allative erkölcsöshöz erkölcsösekhez
elative erkölcsösből erkölcsösekből
delative erkölcsösről erkölcsösekről
ablative erkölcsöstől erkölcsösektől
non-attributive
possessive - singular
erkölcsösé erkölcsöseké
non-attributive
possessive - plural
erkölcsöséi erkölcsösekéi

Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • erkölcsös in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • erkölcsös in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)