rakpart

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rak +‎ part, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈrɒkpɒrt]
  • Hyphenation: rak‧part
  • Rhymes: -ɒrt

Noun

[edit]

rakpart (plural rakpartok)

  1. quay
    Synonyms: dokk, rakodópart

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative rakpart rakpartok
accusative rakpartot rakpartokat
dative rakpartnak rakpartoknak
instrumental rakparttal rakpartokkal
causal-final rakpartért rakpartokért
translative rakparttá rakpartokká
terminative rakpartig rakpartokig
essive-formal rakpartként rakpartokként
essive-modal
inessive rakpartban rakpartokban
superessive rakparton rakpartokon
adessive rakpartnál rakpartoknál
illative rakpartba rakpartokba
sublative rakpartra rakpartokra
allative rakparthoz rakpartokhoz
elative rakpartból rakpartokból
delative rakpartról rakpartokról
ablative rakparttól rakpartoktól
non-attributive
possessive - singular
rakparté rakpartoké
non-attributive
possessive - plural
rakpartéi rakpartokéi
Possessive forms of rakpart
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rakpartom rakpartjaim
2nd person sing. rakpartod rakpartjaid
3rd person sing. rakpartja rakpartjai
1st person plural rakpartunk rakpartjaink
2nd person plural rakpartotok rakpartjaitok
3rd person plural rakpartjuk rakpartjaik

Further reading

[edit]
  • rakpart in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN