szél

See also szel

Hungarian

Pronunciation

• IPA: /ˈseːl/
• Hyphenation: szél

Etymology 1

From a Turkic language, compare Chuvash çил (śil), Ottoman Turkish ﻳﻞ (yel), Tatar yel (“wind”).

Noun

szél (plural szelek)

Wikipedia ^hu

1. wind

Declension

declension of szél singular plural nominative szél szelek accusative szelet szeleket dative szélnek szeleknek instrumental széllel szelekkel causal-final szélért szelekért translative széllé szelekké terminative szélig szelekig essive-formal szélként szelekként essive-modal - - inessive szélben szelekben superessive szélen szeleken adessive szélnél szeleknél illative szélbe szelekbe sublative szélre szelekre allative szélhez szelekhez elative szélből szelekből delative szélről szelekről ablative széltől szelektől

possessives of szél possessor singular possession plural possession 1st person sing. szelem szeleim 2nd person sing. szeled szeleid 3rd person sing. szele szelei 1st person plural szelünk szeleink 2nd person plural szeletek szeleitek 3rd person plural szelük szeleik

Synonyms

• (mild, pleasant) fuvallat, fuvalom, szellő, szellőcske, zefír
• (generally) légáram, légáramlat, légáramlás, légmozgás, szélmozgás
• (strong, generally) fergeteg, förgeteg, szélvész, szélvihar, vihar
• (strong, specifically) bóra, bukószél, ciklon, forgószél, főn, futóáramlás, hamszin, hurrikán, légörvény, misztrál, monszun, orkán, passzátszél, sirokkó, szélörvény, tájfun, tornádó
• (gust) széllökés, szélroham

Derived terms

bukószél forgószél passzátszél szeles

szélkelep széllovaglás széllökés szélmalom

szélmozgás szélörvény szélroham

szélrózsa szélvédő szélvész szélvihar

See also

• aki szelet vet, vihart arat

Etymology 2

From the Proto-Finno-Ugric *selɜ (“edge”).

Noun

szél (plural szélek)

1. edge

Declension

declension of szél singular plural nominative szél szélek accusative szélt széleket dative szélnek széleknek instrumental széllel szélekkel causal-final szélért szélekért translative széllé szélekké terminative szélig szélekig essive-formal szélként szélekként essive-modal - - inessive szélben szélekben superessive szélen széleken adessive szélnél széleknél illative szélbe szélekbe sublative szélre szélekre allative szélhez szélekhez elative szélből szélekből delative szélről szélekről ablative széltől szélektől

possessives of szél possessor singular possession plural possession 1st person sing. szélem széleim 2nd person sing. széled széleid 3rd person sing. széle szélei 1st person plural szélünk széleink 2nd person plural széletek széleitek 3rd person plural szélük széleik

Derived terms

• széles