ádámkosztüm

Hungarian

Etymology

From Ádám (“Adam”) +‎ kosztüm (“suit”), calque of German Adamskostüm.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːdaːmkostym]
• Hyphenation: ádám‧kosz‧tüm

Noun

ádámkosztüm

1. (humorous, idiomatic, of a man) birthday suit, nakedness

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ádámkosztüm	ádámkosztümök
accusative	ádámkosztümöt	ádámkosztümöket
dative	ádámkosztümnek	ádámkosztümöknek
instrumental	ádámkosztümmel	ádámkosztümökkel
causal-final	ádámkosztümért	ádámkosztümökért
translative	ádámkosztümmé	ádámkosztümökké
terminative	ádámkosztümig	ádámkosztümökig
essive-formal	ádámkosztümként	ádámkosztümökként
essive-modal	—	—
inessive	ádámkosztümben	ádámkosztümökben
superessive	ádámkosztümön	ádámkosztümökön
adessive	ádámkosztümnél	ádámkosztümöknél
illative	ádámkosztümbe	ádámkosztümökbe
sublative	ádámkosztümre	ádámkosztümökre
allative	ádámkosztümhöz	ádámkosztümökhöz
elative	ádámkosztümből	ádámkosztümökből
delative	ádámkosztümről	ádámkosztümökről
ablative	ádámkosztümtől	ádámkosztümöktől
non-attributive possessive - singular	ádámkosztümé	ádámkosztümöké
non-attributive possessive - plural	ádámkosztüméi	ádámkosztümökéi

Possessive forms of ádámkosztüm
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ádámkosztümöm	ádámkosztümjeim
2nd person sing.	ádámkosztümöd	ádámkosztümjeid
3rd person sing.	ádámkosztümje	ádámkosztümjei
1st person plural	ádámkosztümünk	ádámkosztümjeink
2nd person plural	ádámkosztümötök	ádámkosztümjeitek
3rd person plural	ádámkosztümjük	ádámkosztümjeik

Usage notes

Usually used in its inflected form ádámkosztümben (“in one’s birthday suit”, literally “in birthday suit”).