éjjel

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 01:03, 14 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

éj +‎ -vel

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈeːjːɛl]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: éj‧jel

Adverb

éjjel

  1. at night

Noun

éjjel (plural éjjelek)

  1. night

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative éjjel éjjelek
accusative éjjelt éjjeleket
dative éjjelnek éjjeleknek
instrumental éjjellel éjjelekkel
causal-final éjjelért éjjelekért
translative éjjellé éjjelekké
terminative éjjelig éjjelekig
essive-formal éjjelként éjjelekként
essive-modal
inessive éjjelben éjjelekben
superessive éjjelen éjjeleken
adessive éjjelnél éjjeleknél
illative éjjelbe éjjelekbe
sublative éjjelre éjjelekre
allative éjjelhez éjjelekhez
elative éjjelből éjjelekből
delative éjjelről éjjelekről
ablative éjjeltől éjjelektől
non-attributive
possessive - singular
éjjelé éjjeleké
non-attributive
possessive - plural
éjjeléi éjjelekéi
Possessive forms of éjjel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. éjjelem éjjeleim
2nd person sing. éjjeled éjjeleid
3rd person sing. éjjele éjjelei
1st person plural éjjelünk éjjeleink
2nd person plural éjjeletek éjjeleitek
3rd person plural éjjelük éjjeleik

Derived terms