útjaik

Hungarian

Alternative forms

• utaik (rare)

Etymology

út (“road, way”) +‎ -jaik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːcːɒjik]
• Hyphenation: út‧ja‧ik

Noun

útjaik

1. third-person plural multiple-possession possessive of út

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	útjaik
accusative	—	útjaikat
dative	—	útjaiknak
instrumental	—	útjaikkal
causal-final	—	útjaikért
translative	—	útjaikká
terminative	—	útjaikig
essive-formal	—	útjaikként
essive-modal	—	útjaikul
inessive	—	útjaikban
superessive	—	útjaikon
adessive	—	útjaiknál
illative	—	útjaikba
sublative	—	útjaikra
allative	—	útjaikhoz
elative	—	útjaikból
delative	—	útjaikról
ablative	—	útjaiktól
non-attributive possessive - singular	—	útjaiké
non-attributive possessive - plural	—	útjaikéi