évei

Hungarian

Etymology

év (“year”) +‎ -ei (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːvɛji]
• Hyphenation: évei

Noun

évei

1. third-person singular multiple-possession possessive of év

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	évei
accusative	—	éveit
dative	—	éveinek
instrumental	—	éveivel
causal-final	—	éveiért
translative	—	éveivé
terminative	—	éveiig
essive-formal	—	éveiként
essive-modal	—	éveiül
inessive	—	éveiben
superessive	—	évein
adessive	—	éveinél
illative	—	éveibe
sublative	—	éveire
allative	—	éveihez
elative	—	éveiből
delative	—	éveiről
ablative	—	éveitől
non-attributive possessive - singular	—	éveié
non-attributive possessive - plural	—	éveiéi