hírszerzés

Hungarian

Etymology

hír (“information”) +‎ szerzés (“acquisition”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhiːrsɛrzeːʃ]
• Hyphenation: hír‧szer‧zés

Noun

hírszerzés (plural hírszerzések)

1. intelligence (a political or military department, agency or unit designed to gather such information)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hírszerzés	hírszerzések
accusative	hírszerzést	hírszerzéseket
dative	hírszerzésnek	hírszerzéseknek
instrumental	hírszerzéssel	hírszerzésekkel
causal-final	hírszerzésért	hírszerzésekért
translative	hírszerzéssé	hírszerzésekké
terminative	hírszerzésig	hírszerzésekig
essive-formal	hírszerzésként	hírszerzésekként
essive-modal	—	—
inessive	hírszerzésben	hírszerzésekben
superessive	hírszerzésen	hírszerzéseken
adessive	hírszerzésnél	hírszerzéseknél
illative	hírszerzésbe	hírszerzésekbe
sublative	hírszerzésre	hírszerzésekre
allative	hírszerzéshez	hírszerzésekhez
elative	hírszerzésből	hírszerzésekből
delative	hírszerzésről	hírszerzésekről
ablative	hírszerzéstől	hírszerzésektől
non-attributive possessive - singular	hírszerzésé	hírszerzéseké
non-attributive possessive - plural	hírszerzéséi	hírszerzésekéi

Possessive forms of hírszerzés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hírszerzésem	hírszerzéseim
2nd person sing.	hírszerzésed	hírszerzéseid
3rd person sing.	hírszerzése	hírszerzései
1st person plural	hírszerzésünk	hírszerzéseink
2nd person plural	hírszerzésetek	hírszerzéseitek
3rd person plural	hírszerzésük	hírszerzéseik

Further reading

• hírszerzés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN