ózon

See also: ozon, Ozon, and ozón

Hungarian

Etymology

From German Ozon (“ozone”), from Ancient Greek ὄζον (ózon), neuter participle of ὄζω (ózō, “to smell”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoːzon]
• Hyphenation: ózon
• Rhymes: -on

Noun

ózon (usually uncountable, plural ózonok)

1. ozone (symbol: O₃)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ózon	ózonok
accusative	ózont	ózonokat
dative	ózonnak	ózonoknak
instrumental	ózonnal	ózonokkal
causal-final	ózonért	ózonokért
translative	ózonná	ózonokká
terminative	ózonig	ózonokig
essive-formal	ózonként	ózonokként
essive-modal	—	—
inessive	ózonban	ózonokban
superessive	ózonon	ózonokon
adessive	ózonnál	ózonoknál
illative	ózonba	ózonokba
sublative	ózonra	ózonokra
allative	ózonhoz	ózonokhoz
elative	ózonból	ózonokból
delative	ózonról	ózonokról
ablative	ózontól	ózonoktól
non-attributive possessive - singular	ózoné	ózonoké
non-attributive possessive - plural	ózonéi	ózonokéi

Possessive forms of ózon
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ózonom	ózonjaim
2nd person sing.	ózonod	ózonjaid
3rd person sing.	ózonja	ózonjai
1st person plural	ózonunk	ózonjaink
2nd person plural	ózonotok	ózonjaitok
3rd person plural	ózonjuk	ózonjaik

Derived terms

• ózonos
• ózonoz

 

Compound words

• ózonlyuk
• ózonréteg

 

Related terms

• ozmium

 

Further reading

• ózon in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN