polgárháború

Hungarian

Etymology

polgár +‎ háború

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpolɡaːrɦaːboruː]
• Hyphenation: pol‧gár‧há‧bo‧rú
• Rhymes: -ruː

Noun

polgárháború (plural polgárháborúk)

1. civil war

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	polgárháború	polgárháborúk
accusative	polgárháborút	polgárháborúkat
dative	polgárháborúnak	polgárháborúknak
instrumental	polgárháborúval	polgárháborúkkal
causal-final	polgárháborúért	polgárháborúkért
translative	polgárháborúvá	polgárháborúkká
terminative	polgárháborúig	polgárháborúkig
essive-formal	polgárháborúként	polgárháborúkként
essive-modal	—	—
inessive	polgárháborúban	polgárháborúkban
superessive	polgárháborún	polgárháborúkon
adessive	polgárháborúnál	polgárháborúknál
illative	polgárháborúba	polgárháborúkba
sublative	polgárháborúra	polgárháborúkra
allative	polgárháborúhoz	polgárháborúkhoz
elative	polgárháborúból	polgárháborúkból
delative	polgárháborúról	polgárháborúkról
ablative	polgárháborútól	polgárháborúktól
non-attributive possessive - singular	polgárháborúé	polgárháborúké
non-attributive possessive - plural	polgárháborúéi	polgárháborúkéi

Possessive forms of polgárháború
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	polgárháborúm	polgárháborúim
2nd person sing.	polgárháborúd	polgárháborúid
3rd person sing.	polgárháborúja	polgárháborúi
1st person plural	polgárháborúnk	polgárháborúink
2nd person plural	polgárháborútok	polgárháborúitok
3rd person plural	polgárháborújuk	polgárháborúik

Further reading

• polgárháború in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN