szeparatizmus

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by SurjectionBot (talk | contribs) as of 19:35, 26 October 2021.
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From English separatism.[1] With -izmus ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɛpɒrɒtizmuʃ]
  • Hyphenation: sze‧pa‧ra‧tiz‧mus
  • Rhymes: -uʃ

Noun

[edit]

szeparatizmus (plural szeparatizmusok)

  1. separatism

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szeparatizmus szeparatizmusok
accusative szeparatizmust szeparatizmusokat
dative szeparatizmusnak szeparatizmusoknak
instrumental szeparatizmussal szeparatizmusokkal
causal-final szeparatizmusért szeparatizmusokért
translative szeparatizmussá szeparatizmusokká
terminative szeparatizmusig szeparatizmusokig
essive-formal szeparatizmusként szeparatizmusokként
essive-modal
inessive szeparatizmusban szeparatizmusokban
superessive szeparatizmuson szeparatizmusokon
adessive szeparatizmusnál szeparatizmusoknál
illative szeparatizmusba szeparatizmusokba
sublative szeparatizmusra szeparatizmusokra
allative szeparatizmushoz szeparatizmusokhoz
elative szeparatizmusból szeparatizmusokból
delative szeparatizmusról szeparatizmusokról
ablative szeparatizmustól szeparatizmusoktól
non-attributive
possessive - singular
szeparatizmusé szeparatizmusoké
non-attributive
possessive - plural
szeparatizmuséi szeparatizmusokéi
Possessive forms of szeparatizmus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szeparatizmusom szeparatizmusaim
2nd person sing. szeparatizmusod szeparatizmusaid
3rd person sing. szeparatizmusa szeparatizmusai
1st person plural szeparatizmusunk szeparatizmusaink
2nd person plural szeparatizmusotok szeparatizmusaitok
3rd person plural szeparatizmusuk szeparatizmusaik

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN