szárú
See also: szaru
Hungarian
Etymology
szár (“stem”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
Adjective
szárú (not comparable)
Declension
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szárú | szárúak |
| accusative | szárút | szárúakat |
| dative | szárúnak | szárúaknak |
| instrumental | szárúval | szárúakkal |
| causal-final | szárúért | szárúakért |
| translative | szárúvá | szárúakká |
| terminative | szárúig | szárúakig |
| essive-formal | szárúként | szárúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szárúban | szárúakban |
| superessive | szárún | szárúakon |
| adessive | szárúnál | szárúaknál |
| illative | szárúba | szárúakba |
| sublative | szárúra | szárúakra |
| allative | szárúhoz | szárúakhoz |
| elative | szárúból | szárúakból |
| delative | szárúról | szárúakról |
| ablative | szárútól | szárúaktól |
| non-attributive possessive - singular |
szárúé | szárúaké |
| non-attributive possessive - plural |
szárúéi | szárúakéi |
Derived terms
Coordinate terms
- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú
Further reading
- szárú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN