térdű
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]térd (“knee”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]térdű (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | térdű | térdűek |
accusative | térdűt | térdűeket |
dative | térdűnek | térdűeknek |
instrumental | térdűvel | térdűekkel |
causal-final | térdűért | térdűekért |
translative | térdűvé | térdűekké |
terminative | térdűig | térdűekig |
essive-formal | térdűként | térdűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | térdűben | térdűekben |
superessive | térdűn | térdűeken |
adessive | térdűnél | térdűeknél |
illative | térdűbe | térdűekbe |
sublative | térdűre | térdűekre |
allative | térdűhöz | térdűekhez |
elative | térdűből | térdűekből |
delative | térdűről | térdűekről |
ablative | térdűtől | térdűektől |
non-attributive possessive - singular |
térdűé | térdűeké |
non-attributive possessive - plural |
térdűéi | térdűekéi |
Coordinate terms
[edit]- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú