térd

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From a Turkic language, compare Chuvash чĕр ‎(čĕr), Crimean Tatar tiz, Turkish diz ‎(knee).

Pronunciation[edit]

Noun[edit]

térd ‎(plural térdek)

  1. knee

Declension[edit]

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative térd térdek
accusative térdet térdeket
dative térdnek térdeknek
instrumental térddel térdekkel
causal-final térdért térdekért
translative térddé térdekké
terminative térdig térdekig
essive-formal térdként térdekként
essive-modal
inessive térdben térdekben
superessive térden térdeken
adessive térdnél térdeknél
illative térdbe térdekbe
sublative térdre térdekre
allative térdhez térdekhez
elative térdből térdekből
delative térdről térdekről
ablative térdtől térdektől
Possessive forms of térd
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. térdem térdeim
2nd person sing. térded térdeid
3rd person sing. térde térdei
1st person plural térdünk térdeink
2nd person plural térdetek térdeitek
3rd person plural térdük térdeik

Derived terms[edit]