anyanyelvű

Hungarian

Etymology

anyanyelv +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒɲɒɲɛlvyː]
• Hyphenation: anya‧nyel‧vű
• Rhymes: -vyː

Adjective

anyanyelvű (not comparable)

1. -speaking (of or relating to mother tongue, native language)

   angol anyanyelvű személy ― an English-speaking person

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	anyanyelvű	anyanyelvűek
accusative	anyanyelvűt	anyanyelvűeket
dative	anyanyelvűnek	anyanyelvűeknek
instrumental	anyanyelvűvel	anyanyelvűekkel
causal-final	anyanyelvűért	anyanyelvűekért
translative	anyanyelvűvé	anyanyelvűekké
terminative	anyanyelvűig	anyanyelvűekig
essive-formal	anyanyelvűként	anyanyelvűekként
essive-modal	—	—
inessive	anyanyelvűben	anyanyelvűekben
superessive	anyanyelvűn	anyanyelvűeken
adessive	anyanyelvűnél	anyanyelvűeknél
illative	anyanyelvűbe	anyanyelvűekbe
sublative	anyanyelvűre	anyanyelvűekre
allative	anyanyelvűhöz	anyanyelvűekhez
elative	anyanyelvűből	anyanyelvűekből
delative	anyanyelvűről	anyanyelvűekről
ablative	anyanyelvűtől	anyanyelvűektől
non-attributive possessive - singular	anyanyelvűé	anyanyelvűeké
non-attributive possessive - plural	anyanyelvűéi	anyanyelvűekéi

Related terms

• anyanyelvi