aránytalan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

arány +‎ -talan

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈɒraːɲtɒlɒn]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: arány‧ta‧lan

Adjective

[edit]

aránytalan (comparative aránytalanabb, superlative legaránytalanabb)

  1. disproportionate
    Antonym: arányos

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative aránytalan aránytalanok
accusative aránytalant aránytalanokat
dative aránytalannak aránytalanoknak
instrumental aránytalannal aránytalanokkal
causal-final aránytalanért aránytalanokért
translative aránytalanná aránytalanokká
terminative aránytalanig aránytalanokig
essive-formal aránytalanként aránytalanokként
essive-modal aránytalanul
inessive aránytalanban aránytalanokban
superessive aránytalanon aránytalanokon
adessive aránytalannál aránytalanoknál
illative aránytalanba aránytalanokba
sublative aránytalanra aránytalanokra
allative aránytalanhoz aránytalanokhoz
elative aránytalanból aránytalanokból
delative aránytalanról aránytalanokról
ablative aránytalantól aránytalanoktól
non-attributive
possessive - singular
aránytalané aránytalanoké
non-attributive
possessive - plural
aránytalanéi aránytalanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • aránytalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • aránytalan in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).