békesség

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 13:37, 7 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

béke (peace) +‎ -sség

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbeːkɛʃːeːɡ]
  • Hyphenation: bé‧kes‧ség

Noun

békesség (plural békességek)

  1. tranquillity, tranquility, quietude

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative békesség békességek
accusative békességet békességeket
dative békességnek békességeknek
instrumental békességgel békességekkel
causal-final békességért békességekért
translative békességgé békességekké
terminative békességig békességekig
essive-formal békességként békességekként
essive-modal
inessive békességben békességekben
superessive békességen békességeken
adessive békességnél békességeknél
illative békességbe békességekbe
sublative békességre békességekre
allative békességhez békességekhez
elative békességből békességekből
delative békességről békességekről
ablative békességtől békességektől
non-attributive
possessive - singular
békességé békességeké
non-attributive
possessive - plural
békességéi békességekéi
Possessive forms of békesség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. békességem békességeim
2nd person sing. békességed békességeid
3rd person sing. békessége békességei
1st person plural békességünk békességeink
2nd person plural békességetek békességeitek
3rd person plural békességük békességeik