barátságtalan

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 21:59, 6 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Etymology

barátság (friendship) +‎ -talan (-less, adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɒraːtʃaːktɒlɒn], [ˈbɒraːt͡ʃːaːktɒlɒn]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ba‧rát‧ság‧ta‧lan

Adjective

barátságtalan (comparative barátságtalanabb, superlative legbarátságtalanabb)

  1. unfriendly, unsociable
    Antonym: barátságos

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative barátságtalan barátságtalanok
accusative barátságtalant barátságtalanokat
dative barátságtalannak barátságtalanoknak
instrumental barátságtalannal barátságtalanokkal
causal-final barátságtalanért barátságtalanokért
translative barátságtalanná barátságtalanokká
terminative barátságtalanig barátságtalanokig
essive-formal barátságtalanként barátságtalanokként
essive-modal barátságtalanul
inessive barátságtalanban barátságtalanokban
superessive barátságtalanon barátságtalanokon
adessive barátságtalannál barátságtalanoknál
illative barátságtalanba barátságtalanokba
sublative barátságtalanra barátságtalanokra
allative barátságtalanhoz barátságtalanokhoz
elative barátságtalanból barátságtalanokból
delative barátságtalanról barátságtalanokról
ablative barátságtalantól barátságtalanoktól
non-attributive
possessive - singular
barátságtalané barátságtalanoké
non-attributive
possessive - plural
barátságtalanéi barátságtalanokéi

Derived terms