becsületes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

becsület +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈbɛt͡ʃylɛtɛʃ/
  • (file)
  • Hyphenation: be‧csü‧le‧tes

Adjective[edit]

becsületes (comparative becsületesebb, superlative legbecsületesebb)

  1. honest

Declension[edit]

Inflection of becsületes
singular plural
nominative becsületes becsületesek
accusative becsületeset
becsületest
becsületeseket
dative becsületesnek becsületeseknek
instrumental becsületessel becsületesekkel
causal-final becsületesért becsületesekért
translative becsületessé becsületesekké
terminative becsületesig becsületesekig
essive-formal becsületesként becsületesekként
essive-modal
inessive becsületesben becsületesekben
superessive becsületesen becsületeseken
adessive becsületesnél becsületeseknél
illative becsületesbe becsületesekbe
sublative becsületesre becsületesekre
allative becsületeshez becsületesekhez
elative becsületesből becsületesekből
delative becsületesről becsületesekről
ablative becsületestől becsületesektől

Antonyms[edit]