tisztességtelen

Hungarian

Etymology

tisztesség +‎ -telen

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtistɛʃːeːktɛlɛn]
• Hyphenation: tisz‧tes‧ség‧te‧len

Adjective

tisztességtelen (comparative tisztességtelenebb, superlative legtisztességtelenebb)

1. dishonest

   Synonym: becstelen

   Antonyms: tisztességes, becsületes

2. indecent, improper (clothing)
3. (law) unfair, disloyal, fraudulent

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	tisztességtelen	tisztességtelenek
accusative	tisztességtelent	tisztességteleneket
dative	tisztességtelennek	tisztességteleneknek
instrumental	tisztességtelennel	tisztességtelenekkel
causal-final	tisztességtelenért	tisztességtelenekért
translative	tisztességtelenné	tisztességtelenekké
terminative	tisztességtelenig	tisztességtelenekig
essive-formal	tisztességtelenként	tisztességtelenekként
essive-modal	tisztességtelenül	—
inessive	tisztességtelenben	tisztességtelenekben
superessive	tisztességtelenen	tisztességteleneken
adessive	tisztességtelennél	tisztességteleneknél
illative	tisztességtelenbe	tisztességtelenekbe
sublative	tisztességtelenre	tisztességtelenekre
allative	tisztességtelenhez	tisztességtelenekhez
elative	tisztességtelenből	tisztességtelenekből
delative	tisztességtelenről	tisztességtelenekről
ablative	tisztességtelentől	tisztességtelenektől
non-attributive possessive - singular	tisztességtelené	tisztességteleneké
non-attributive possessive - plural	tisztességtelenéi	tisztességtelenekéi

Derived terms

• tisztességtelenség

Further reading

• tisztességtelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN