belű

See also: belu and bélű

Hungarian

Etymology

bél (“intestine; internal part [in various senses]”) +‎ -ű (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛlyː]
• Hyphenation: be‧lű

Adjective

belű (not comparable)

1. Alternative form of bélű

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	belű	belűek
accusative	belűt	belűeket
dative	belűnek	belűeknek
instrumental	belűvel	belűekkel
causal-final	belűért	belűekért
translative	belűvé	belűekké
terminative	belűig	belűekig
essive-formal	belűként	belűekként
essive-modal	—	—
inessive	belűben	belűekben
superessive	belűn	belűeken
adessive	belűnél	belűeknél
illative	belűbe	belűekbe
sublative	belűre	belűekre
allative	belűhöz	belűekhez
elative	belűből	belűekből
delative	belűről	belűekről
ablative	belűtől	belűektől
non-attributive possessive - singular	belűé	belűeké
non-attributive possessive - plural	belűéi	belűekéi

Coordinate terms

• (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú