brosstű

Hungarian

Etymology

bross (“brooch”) +‎ tű (“pin”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbroʃtyː]
• Hyphenation: bross‧tű

Noun

brosstű (plural brosstűk)

1. breastpin, brooch (women’s ornamental jewellery having a pin allowing it to be fixed to garments)

   Synonyms: melltű, bross

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	brosstű	brosstűk
accusative	brosstűt	brosstűket
dative	brosstűnek	brosstűknek
instrumental	brosstűvel	brosstűkkel
causal-final	brosstűért	brosstűkért
translative	brosstűvé	brosstűkké
terminative	brosstűig	brosstűkig
essive-formal	brosstűként	brosstűkként
essive-modal	—	—
inessive	brosstűben	brosstűkben
superessive	brosstűn	brosstűkön
adessive	brosstűnél	brosstűknél
illative	brosstűbe	brosstűkbe
sublative	brosstűre	brosstűkre
allative	brosstűhöz	brosstűkhöz
elative	brosstűből	brosstűkből
delative	brosstűről	brosstűkről
ablative	brosstűtől	brosstűktől
non-attributive possessive - singular	brosstűé	brosstűké
non-attributive possessive - plural	brosstűéi	brosstűkéi

Possessive forms of brosstű
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	brosstűm	brosstűim
2nd person sing.	brosstűd	brosstűid
3rd person sing.	brosstűje	brosstűi
1st person plural	brosstűnk	brosstűink
2nd person plural	brosstűtök	brosstűitek
3rd person plural	brosstűjük	brosstűik