csúf

Hungarian

Etymology

Borrowed from Italian.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃuːf]

• Audio:

  (file)

Adjective

csúf (comparative csúfabb, superlative legcsúfabb)

1. ugly, hideous, unsightly

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csúf	csúfak
accusative	csúfat	csúfakat
dative	csúfnak	csúfaknak
instrumental	csúffal	csúfakkal
causal-final	csúfért	csúfakért
translative	csúffá	csúfakká
terminative	csúfig	csúfakig
essive-formal	csúfként	csúfakként
essive-modal	csúful	—
inessive	csúfban	csúfakban
superessive	csúfon	csúfakon
adessive	csúfnál	csúfaknál
illative	csúfba	csúfakba
sublative	csúfra	csúfakra
allative	csúfhoz	csúfakhoz
elative	csúfból	csúfakból
delative	csúfról	csúfakról
ablative	csúftól	csúfaktól
non-attributive possessive - singular	csúfé	csúfaké
non-attributive possessive - plural	csúféi	csúfakéi

or

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	csúf	csúfok
accusative	csúfot	csúfokat
dative	csúfnak	csúfoknak
instrumental	csúffal	csúfokkal
causal-final	csúfért	csúfokért
translative	csúffá	csúfokká
terminative	csúfig	csúfokig
essive-formal	csúfként	csúfokként
essive-modal	csúful	—
inessive	csúfban	csúfokban
superessive	csúfon	csúfokon
adessive	csúfnál	csúfoknál
illative	csúfba	csúfokba
sublative	csúfra	csúfokra
allative	csúfhoz	csúfokhoz
elative	csúfból	csúfokból
delative	csúfról	csúfokról
ablative	csúftól	csúfoktól
non-attributive possessive - singular	csúfé	csúfoké
non-attributive possessive - plural	csúféi	csúfokéi

Derived terms

• csúfít
• csúfol
• csúfos
• csúfság
• csúful

(Compound words):

• csúfnév