családfáik

Hungarian

Etymology

családfa +‎ -ik (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɒlaːtfaːjik]
• Hyphenation: csa‧lád‧fá‧ik

Noun

családfáik

1. third-person plural multiple-possession possessive of családfa

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	családfáik
accusative	—	családfáikat
dative	—	családfáiknak
instrumental	—	családfáikkal
causal-final	—	családfáikért
translative	—	családfáikká
terminative	—	családfáikig
essive-formal	—	családfáikként
essive-modal	—	családfáikul
inessive	—	családfáikban
superessive	—	családfáikon
adessive	—	családfáiknál
illative	—	családfáikba
sublative	—	családfáikra
allative	—	családfáikhoz
elative	—	családfáikból
delative	—	családfáikról
ablative	—	családfáiktól
non-attributive possessive - singular	—	családfáiké
non-attributive possessive - plural	—	családfáikéi