dinamikus

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German dynamisch, from Ancient Greek δυναμικός ‎(dunamikós, powerful), from δύναμις ‎(dúnamis, power) [1] +‎ -ikus.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈdinɒmikuʃ/
  • (file)
  • Hyphenation: di‧na‧mi‧kus

Adjective[edit]

dinamikus (comparative dinamikusabb, superlative legdinamikusabb)

  1. dynamic

Declension[edit]

Inflection (plural in -ak, back harmony)
singular plural
nominative dinamikus dinamikusak
accusative dinamikusat dinamikusakat
dative dinamikusnak dinamikusaknak
instrumental dinamikussal dinamikusakkal
causal-final dinamikusért dinamikusakért
translative dinamikussá dinamikusakká
terminative dinamikusig dinamikusakig
essive-formal dinamikusként dinamikusakként
essive-modal
inessive dinamikusban dinamikusakban
superessive dinamikuson dinamikusakon
adessive dinamikusnál dinamikusaknál
illative dinamikusba dinamikusakba
sublative dinamikusra dinamikusakra
allative dinamikushoz dinamikusakhoz
elative dinamikusból dinamikusakból
delative dinamikusról dinamikusakról
ablative dinamikustól dinamikusaktól

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

Related terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2