egyenlő
Hungarian
Etymology
egyen + -l (verbal suffix) + -ő (present participle suffix) [1]
Pronunciation
Adjective
egyenlő (comparative egyenlőbb, superlative legegyenlőbb)
Declension
| Inflection of egyenlő | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyenlő | egyenlők egyenlőek |
| accusative | egyenlőt | egyenlőket egyenlőeket |
| dative | egyenlőnek | egyenlőknek egyenlőeknek |
| instrumental | egyenlővel | egyenlőkkel egyenlőekkel |
| causal-final | egyenlőért | egyenlőkért egyenlőekért |
| translative | egyenlővé | egyenlőkké egyenlőekké |
| terminative | egyenlőig | egyenlőkig egyenlőekig |
| essive-formal | egyenlőként | egyenlőkként egyenlőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyenlőben | egyenlőkben egyenlőekben |
| superessive | egyenlőn | egyenlőkön egyenlőeken |
| adessive | egyenlőnél | egyenlőknél egyenlőeknél |
| illative | egyenlőbe | egyenlőkbe egyenlőekbe |
| sublative | egyenlőre | egyenlőkre egyenlőekre |
| allative | egyenlőhöz | egyenlőkhöz egyenlőekhez |
| elative | egyenlőből | egyenlőkből egyenlőekből |
| delative | egyenlőről | egyenlőkről egyenlőekről |
| ablative | egyenlőtől | egyenlőktől egyenlőektől |
| non-attributive possessive - singular |
egyenlőé | egyenlőké egyenlőeké |
| non-attributive possessive - plural |
egyenlőéi | egyenlőkéi egyenlőekéi |
Derived terms
Expressions
References
- ^ egyenlő in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)