egyetemes

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

egyetem +‎ -es

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛɟɛtɛmɛʃ]
  • Hyphenation: egye‧te‧mes

Adjective[edit]

egyetemes (comparative egyetemesebb, superlative legegyetemesebb)

  1. universal

Declension[edit]

Inflection of egyetemes
singular plural
nominative egyetemes egyetemesek
accusative egyetemeset
egyetemest
egyetemeseket
dative egyetemesnek egyetemeseknek
instrumental egyetemessel egyetemesekkel
causal-final egyetemesért egyetemesekért
translative egyetemessé egyetemesekké
terminative egyetemesig egyetemesekig
essive-formal egyetemesként egyetemesekként
essive-modal
inessive egyetemesben egyetemesekben
superessive egyetemesen egyetemeseken
adessive egyetemesnél egyetemeseknél
illative egyetemesbe egyetemesekbe
sublative egyetemesre egyetemesekre
allative egyetemeshez egyetemesekhez
elative egyetemesből egyetemesekből
delative egyetemesről egyetemesekről
ablative egyetemestől egyetemesektől

Usage notes[edit]

Not to be confused with egyetemleges ‎(joint, collective).