egyetem

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɛɟɛtɛm]
  • (file)
  • Hyphenation: egye‧tem

Noun[edit]

egyetem ‎(plural egyetemek)

  1. university

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyetem egyetemek
accusative egyetemet egyetemeket
dative egyetemnek egyetemeknek
instrumental egyetemmel egyetemekkel
causal-final egyetemért egyetemekért
translative egyetemmé egyetemekké
terminative egyetemig egyetemekig
essive-formal egyetemként egyetemekként
essive-modal
inessive egyetemben egyetemekben
superessive egyetemen egyetemeken
adessive egyetemnél egyetemeknél
illative egyetembe egyetemekbe
sublative egyetemre egyetemekre
allative egyetemhez egyetemekhez
elative egyetemből egyetemekből
delative egyetemről egyetemekről
ablative egyetemtől egyetemektől
Possessive forms of egyetem
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyetemem egyetemeim
2nd person sing. egyetemed egyetemeid
3rd person sing. egyeteme egyetemei
1st person plural egyetemünk egyetemeink
2nd person plural egyetemetek egyetemeitek
3rd person plural egyetemük egyetemeik

Derived terms[edit]

(Compound words):

(Expressions):