egyjegyű
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]egy (“one”) + jegyű (“of digit”), from jegy (“digit”) + -ű (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]egyjegyű (not comparable)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | egyjegyű | egyjegyűek |
| accusative | egyjegyűt | egyjegyűeket |
| dative | egyjegyűnek | egyjegyűeknek |
| instrumental | egyjegyűvel | egyjegyűekkel |
| causal-final | egyjegyűért | egyjegyűekért |
| translative | egyjegyűvé | egyjegyűekké |
| terminative | egyjegyűig | egyjegyűekig |
| essive-formal | egyjegyűként | egyjegyűekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyjegyűben | egyjegyűekben |
| superessive | egyjegyűn | egyjegyűeken |
| adessive | egyjegyűnél | egyjegyűeknél |
| illative | egyjegyűbe | egyjegyűekbe |
| sublative | egyjegyűre | egyjegyűekre |
| allative | egyjegyűhöz | egyjegyűekhez |
| elative | egyjegyűből | egyjegyűekből |
| delative | egyjegyűről | egyjegyűekről |
| ablative | egyjegyűtől | egyjegyűektől |
| non-attributive possessive – singular |
egyjegyűé | egyjegyűeké |
| non-attributive possessive – plural |
egyjegyűéi | egyjegyűekéi |
Further reading
[edit]- egyjegyű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- egyjegyű in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2026).